1. Mi az aceton?
Aceton, más néven dimetil-keton vagy 2-propanon, a legegyszerűbb telített keton és egy fő szerves kémiai alapanyag. Normál hőmérsékleten és nyomáson színtelen, átlátszó, erősen folyékony és rendkívül illékony folyékony veszélyes vegyi anyag, forráspontja 56 fok, olvadáspontja -94 fok, lobbanáspontja rendkívül alacsony, és erősen gyúlékony folyadéknak minősül.
Az aceton bármilyen arányban elegyedik vízzel, és kompatibilis a legtöbb szerves oldószerrel, például alkoholokkal, éterekkel és észterekkel, stabil kémiai tulajdonságokkal. Azonban savas és lúgos körülmények között hajlamos kiszáradásra és kondenzációs mellékreakciókra. Az acetongőz sűrűbb, mint a levegő, könnyen felhalmozódhat az alacsonyan fekvő területeken, és nagy távolságú-visszavillanás és robbanás veszélyét hordozza magában.
Nagy teljesítményű ipari oldószerként és létfontosságú szerves szintézis közbenső termékként is szolgál, amelyet széles körben alkalmaznak finom vegyszerek, gyantamonomerek és gyógyszerészeti intermedierek előállításában, és a vegyipari lánc alapvető nyersanyagaként szolgál. A GHS veszélyességi besorolása szerint gyúlékony folyadék és bőr/szemirritáló, UN1090 szállítási számmal és II. osztályú csomagolási csoporttal.
2. Az aceton ipari paraméterei
|
Tétel |
Paraméter információk |
|
Kínai név |
Aceton (más néven: Dimetil-keton, 2-propanon) |
|
Angol név |
Aceton, 2-propanon, dimetil-keton |
|
CAS szám |
67-64-1 |
|
Molekuláris képlet |
C₃H₆O |
|
Molekulatömeg |
58.079 |
|
Termék fokozat |
Nemzeti szabvány prémium minőségű, tisztaság 99,7% vagy annál nagyobb |
|
HS kód |
2914110000 |
|
Fizikai forma |
Színtelen és átlátszó ipari ömlesztett folyadék |
|
Törésmutató (20 fok, n20/D) |
1.359 |
A prémium ipari aceton teljes mértékben megfelel a szennyeződésekre vonatkozó nemzeti prémium termékszabványoknak. A kalcium-klorid és a foszfor-pentoxid szigorúan tilos szárítóanyagként a finomítás során, mivel kondenzációs mellékreakciókat okoznak. Az ipari előnyben részesített szárítószerek közé tartozik a vízmentes kalcium-szulfát, kálium-karbonát és 4A molekulaszita. A késztermékeket a szennyeződések eltávolítása céljából további rektifikáció után állítják elő.
3. Az aceton ipari jellemzői és alkalmazásai Kínában
Ipari jellemzők: Domináns kumolfolyamat és magas ipari láncintegráció
A hazai acetongyártó kapacitás több mint 90%-a fenol-ko-koprodukcióval kombinált kumén-eljárást alkalmaz, és körülbelül 0,6 tonna acetont állít elő egy tonna fenolra. Az aceton kínálata mélyen a fenolhoz kötődik. Az integrált fenol{5}aceton és biszfenol A létesítmények aránya Kínában tovább növekszik, a termelési kapacitások pedig a kelet-kínai petrolkémiai klaszterekben összpontosulnak, és a vezető petrolkémiai vállalatok foglalják el a legtöbb piaci részesedést. A termelés nagymértékben függ a propiléntől és a tiszta benzoltól, és a nyersanyagárak ingadozása közvetlenül befolyásolja az aceton költségeit. A hagyományos keményítő és melasz fermentációs eljárások kis hányadát teszik ki, a magas alapanyag-felhasználás és költség miatt csak néhány lefoglalt eszközzel, csak meghatározott területeken alkalmazzák.
A szintetikus anyagok alapvető alkalmazásai: BPA és MMA, mint a legnagyobb fogyasztási irányok
A hazai aceton legnagyobb felhasználása a biszfenol A (BPA) gyártása, amelyet polikarbonát és epoxigyanták gyártására használnak elektronikai készülékekhez és autóipari anyagokhoz. A második fő alkalmazási terület a metil-metakrilát (MMA) aceton-cianohidrin úton történő előállítása, amelyet fotovoltaikus csomagolóanyagokban és akrillemezekben alkalmaznak. Ez a két mező fogyasztja a hazai acetontermelés több mint 60%-át, és a hazai acetonkereslet növekedésének fő hajtóereje.
Oldószer, finom vegyi és gyógyszerészeti alkalmazások
Az aceton nagy teljesítményű oldószerként{0}} működik bevonatokhoz és ragasztókhoz; nagy-tisztaságú acetont használnak ostyatisztításra az elektronikai iparban. A gyógyszeriparban extrakciós oldószerként és reakcióközegként szolgál API-k, vitaminok és hormonok számára. Finom keton intermedierek, például metil-izobutil-keton és izoforon előállítására is használják, támogatva a kínai finom vegyipar fejlődését.
4. Az aceton globális ipari jellemzői és alkalmazásai
Globális ipari minta: Domináns kuméneljárás, kapacitása a multinacionális petrolkémiai vállalatokban koncentrálódik
A globális aceton több mint 90%-a a ko-kumén-eljárás során keletkezik. A főbb termelő vállalatok Észak-Amerikában, Európában és Kelet-Ázsiában koncentrálódnak, teljes petrolkémiai üzemekkel felszerelve. A fenolgyártás-melléktermékeként az acetonpiaci kereslet és kínálat követi a fenolipar ciklusát. Néhány „zöld acetonos” bio-fermentációs projekt indult Európában és Amerikában a csúcskategóriás-gyógyszer- és kozmetikai piacok számára, de piaci részesedésük alacsony a biomassza magas nyersanyagköltsége miatt, és nem népszerűsíthető széles körben.
Fókuszban a csúcsminőségű{0}}finom vegyszerek és a speciális anyagok gyártása a fejlett régiókban
Az európai és amerikai piacokon az acetont leginkább csúcsminőségű-gyógyszerészeti intermedierek, speciális szilícium vegyszerek és speciális akrilát monomerek szintézisére használják. Észak-Amerikában nagy mennyiségű acetont alakítanak át izopropanollá fertőtlenítő- és tisztítószerként. Európa a csúcsminőségű-bevonatok és speciális gyantamonomerek előállítására összpontosít, és nagyobb arányban alkalmazzák a nagy-értékű-finomkémiai alkalmazásokat, mint a fejlődő régiókban.
Globális kereskedelem és regionális differenciált alkalmazások
Ázsia-A csendes-óceáni térség a világ legnagyobb acetontermelő és -felhasználási régiója. Észak-Amerika és Európa acetontermékeik egy részét olyan szűkös régiókba exportálja{2}. Néhány fejlődő ország, ahol nincs nagyméretű-fenol-acetongyár, importált acetonra támaszkodnak az oldószer- és az alapvető szintetikus nyersanyagigények kielégítésére. A környezetvédelmi előírások által érintett tengerentúli piacok fokozatosan korlátozták a közönséges oldószerek használatát, áttértek a nagy-érték-mélyre ható feldolgozásra, és a tiszta oldószer felhasználás aránya fokozatosan csökken.
5. Az aceton globális előállítási módszerei
Cumene (Hock Process) ko{0}gyártási folyamat (globális mainstream, széles körben elfogadott Kínában, Európában, Amerikában és Japánban)
Nyersanyagként benzolt és propilént használva a kumolt alkilezéssel szintetizálják, majd levegővel oxidálják, így kumol-hidroperoxid keletkezik. Végül sav- vagy gyanta-katalizátorok segítségével bontják le, így fenol és aceton képződik körülbelül 1:0,6 tömegarányban (fenol:aceton). Ez a folyamat nagy léptékű és nagy gazdasági hatékonysággal rendelkezik, amelyet a legtöbb globális gyár alkalmaz. Hátránya, hogy az aceton kibocsátását a fenoltermelés korlátozza, és nem lehet önállóan beállítani.
ABE (aceton-butanol-etanol) mikrobiális fermentációs eljárás (hagyományos történelmi eljárás, kis-léptékű alkalmazás egyes országokban)
A keményítő, a hulladék melasz, valamint a mezőgazdasági és erdészeti biomassza nyersanyagként történő felhasználásával a mikrobiális fermentáció során egyszerre keletkezik aceton, n-butanol és etanol. Ennek a folyamatnak a korai változatai közé tartozik a korai fa desztilláció és a kalcium-acetát lebontás. Hosszú alkalmazási múltjával a korai gyártásban használták Oroszországban és Kínában. Azonban hatalmas mennyiségű keményítőt fogyaszt magas előállítási költségek mellett. Jelenleg csak néhány üzem állít elő bio-alapú acetont a zöld vegyi pályára, nem pedig nagy- petrolkémiai termelésre.
Izopropanol dehidrogénezési / propilén közvetlen oxidációs eljárása (kiegészítő eljárás egyes tengerentúli növények számára)
Ez a független acetongyártási folyamat nem támaszkodik fenol{0}}koprodukcióra, beleértve az izopropanol katalitikus dehidrogénezését és a propilén közvetlen oxidációját (Wacker-eljárás). Önállóan is képes acetont előállítani anélkül, hogy a fenolpiac korlátozná. Vannak azonban olyan hátrányai, mint a drága katalizátorok, a berendezések erős korróziója és a magas energiafogyasztás, mivel nagyon alacsony globális piaci részesedést foglal el, és csak a kumol módszer kiegészítő eljárásaként szolgál.
6. Az aceton upstream termékei
Főbb folyamat: kumén{0}}kooperációs folyamat (a globális kapacitás több mint 90%-a)
|
Kategória |
Anyag neve |
Leírás |
|
Alap nyersanyag |
Propilén |
Nafta krakkolásból, finomítói FCC-ből, propán-dehidrogénezésből (PDH), szénből-olefinekké-származik (MTO) |
|
Alap nyersanyag |
Tiszta benzol |
Kőolaj aromás szénhidrogén egységekkel állítják elő |
|
Köztes Nyersanyag |
Cumene |
A benzol és a propilén alkilezésének közvetlen közbenső terméke |
|
Reakció nyersanyag |
Levegő |
Oxidálószer az oxidációs folyamatokhoz |
|
Katalizátor |
Kénsav, ioncserélő gyanta |
Katalizátor a kumol-hidroperoxid lebontásához |
|
Finomító szárító |
Vízmentes kalcium-szulfát, kálium-karbonát, 4A molekulaszita |
Acetonos dehidratációs finomításhoz; kalcium-klorid és foszfor-pentoxid tilos |
|
Finomítási segédanyag |
Kálium-permanganát, alkáli ezüst-nitrát oldat |
Távolítsa el az aldehid redukáló szennyeződéseket |
ABE fermentációs folyamat upstream anyagok
Keményítő, kukorica, manióka, hulladék melasz, mezőgazdasági és erdészeti biomassza; fermentációs törzsek, tápsók
Izopropanol dehidrogénezési eljárás Upstream anyagok
izopropanol; dehidrogénező katalizátorok (réz{0}}cink sorozat stb.)
7. 100 Az aceton későbbi termékei (teljes lista CAS-számokkal)
|
Nem. |
Termék neve |
CAS-szám |
|
1 |
Diaceton alkohol |
123-42-2 |
|
2 |
Isoforon |
78-51-3 |
|
3 |
Metil-izobutil-keton |
108-10-1 |
|
4 |
Biszfenol A |
80-05-7 |
|
5 |
Metil-metakrilát |
80-62-6 |
|
6 |
-Metilsztirol |
98-83-9 |
|
7 |
2,4-pentándion |
123-54-6 |
|
8 |
4-metil-3-pentén-2-on |
141-79-7 |
|
9 |
Hexametil-disziloxán |
107-46-0 |
|
10 |
Terc{0}}butanol |
75-65-0 |
|
11 |
Aceton-cianohidrin |
75-86-5 |
|
12 |
2-metil-2,4-pentándiol |
107-41-5 |
|
13 |
4-hidroxi-4-metil-2-pentanon |
1187-93-5 |
|
14 |
3-metil-2-butanon |
563-80-4 |
|
15 |
Metakrilsav |
79-41-4 |
|
16 |
2,2,4-trimetil-1,3-pentándiol-monoizobutirát |
6846-50-8 |
|
17 |
2-izopropil-5-metil-ciklohexanol |
10488-34-9 |
|
18 |
Tetrametil-divinil-disziloxán |
2627-95-4 |
|
19 |
Trimetil-vinil-szilán |
754-05-2 |
|
20 |
Hexametil-diszilazán |
999-97-3 |
|
21 |
Metil-izobutil-karbinol |
108-11-2 |
|
22 |
Diizobutil-keton |
108-83-8 |
|
23 |
3,3-dimetil-2-butanon |
75-97-8 |
|
24 |
2-Metil-3-butén-2-ol |
115-18-4 |
|
25 |
Etil-acetoacetát |
141-97-9 |
|
26 |
Metil-acetoacetát |
105-45-3 |
|
27 |
2,6-dimetil-2,5-heptadien-4-on |
504-20-1 |
|
28 |
Izoprén |
78-79-5 |
|
29 |
trimetil-szilanol |
1066-42-8 |
|
30 |
Oktametil-ciklotetrasziloxán |
556-67-2 |
|
31 |
Dekametil-ciklopentaziloxán |
541-02-6 |
|
32 |
Dodekametil-ciklohexasziloxán |
540-97-6 |
|
33 |
Vinil-dimetil-klór-szilán |
1719-58-0 |
|
34 |
Dimetil-divinil-szilán |
10519-85-4 |
|
35 |
Trimetil-fenil-szilán |
768-32-1 |
|
36 |
Trimetil-klór-szilán |
75-77-4 |
|
37 |
Dimetil-diklór-szilán |
75-78-5 |
|
38 |
Metil-diklór-szilán |
75-54-7 |
|
39 |
Hexaklór-disziloxán |
14986-70-0 |
|
40 |
Trifluor-ecetsav-aceton-észter |
1545-80-8 |
|
41 |
Bisphenol S |
80-09-1 |
|
42 |
Bisphenol AF |
1478-61-1 |
|
43 |
4,4'-Dimetilbenzofenon |
611-97-2 |
|
44 |
Izopropilidén-aceton |
141-79-7 |
|
45 |
3-Metil-3-butén-2-on |
563-80-4 |
|
46 |
2-metil-pentán |
107-83-5 |
|
47 |
3-metil-pentán |
96-14-0 |
|
48 |
2,3-dimetil-bután |
79-29-8 |
|
49 |
2-metil-2-butanol |
75-85-4 |
|
50 |
3-metil-2-butanol |
598-75-4 |
|
51 |
2-Metil-1-butanol |
137-32-6 |
|
52 |
3-Metil-1-butanol |
123-51-3 |
|
53 |
Metil-terc{0}}butil-éter |
1634-04-4 |
|
54 |
Di-terc-butil-peroxid |
110-05-4 |
|
55 |
terc-butil-hidroperoxid |
75-91-2 |
|
56 |
terc-butil-benzol |
98-06-6 |
|
57 |
p-tert-butil-toluol |
98-51-1 |
|
58 |
p-tert-butilfenol |
98-54-4 |
|
59 |
2,4-di-terc-butil-fenol |
96-76-4 |
|
60 |
2,6-Di-terc-butil-p-krezol (BHT) |
128-37-0 |
|
61 |
Trimetilol-propán |
77-99-6 |
|
62 |
Neopentil-glikol |
126-30-7 |
|
63 |
Pentaeritrit |
77-57-5 |
|
64 |
Dipentaeritrit |
126-58-3 |
|
65 |
trimetil-oletán |
77-85-0 |
|
66 |
2-amino-2-metil-1-propanol |
124-68-5 |
|
67 |
N-Metil-dietanol-amin |
105-59-9 |
|
68 |
N,N-Dimetil-etanol-amin |
108-01-0 |
|
69 |
N,N-Dimetil-formamid |
68-12-2 |
|
70 |
N,N-Dimetil-acetamid |
127-19-5 |
|
71 |
N-Metil-2-pirrolidon |
872-50-4 |
|
72 |
Tetrahidrofurán |
109-99-9 |
|
73 |
1,2-dimetoxi-etán |
110-71-4 |
|
74 |
Dietilén-glikol-dimetil-éter |
111-96-6 |
|
75 |
Trietilén-glikol-dimetil-éter |
112-49-2 |
|
76 |
Propilén-glikol-metil-éter |
107-98-2 |
|
77 |
Propilén-glikol-metil-éter-acetát |
108-65-6 |
|
78 |
Dipropilén-glikol-monometil-éter |
34590-94-8 |
|
79 |
Dipropilén-glikol-metil-éter-acetát |
88917-22-6 |
|
80 |
Tripropilén-glikol-monometil-éter |
25498-49-9 |
|
81 |
Etil-metakrilát |
97-63-2 |
|
82 |
Butil-metakrilát |
97-88-1 |
|
83 |
Izobutil-metakrilát |
97-86-9 |
|
84 |
Terc{0}}butil-metakrilát |
585-07-9 |
|
85 |
Ciklohexil-metakrilát |
101-43-9 |
|
86 |
2-hidroxi-etil-metakrilát |
868-77-9 |
|
87 |
2-Hidroxipropil-metakrilát |
27813-02-1 |
|
88 |
Glicidil-metakrilát |
106-91-2 |
|
89 |
2-(dimetil-amino)-etil-metakrilát |
2439-35-2 |
|
90 |
2-(dietil-amino)-etil-metakrilát |
105-16-6 |
|
91 |
1H,1H,2H,2H-perfluoroktil-metakrilát |
1758-89-0 |
|
92 |
2-Etilhexil-metakrilát |
28675-80-9 |
|
93 |
Lauril-metakrilát |
142-90-5 |
|
94 |
Sztearil-metakrilát |
3250-21-5 |
|
95 |
Benzil-metakrilát |
2495-37-6 |
|
96 |
Fenil-metakrilát |
2177-70-0 |
|
97 |
Tetrahidrofurfuril-metakrilát |
2455-24-5 |
|
98 |
Izodecil-metakrilát |
34853-62-8 |
|
99 |
Tridecil-metakrilát |
2495-25-8 |
|
100 |
Izosztearil-metakrilát |
48137-53-1 |

